Emlekezz Ram
Hazudnék, ha mondanám, hogy nem tör rám a gondolat
Hogy lesz, amikor már csak úgy hallhatod, majd a hangomat
Ha felteszed a lemezem, hogy szĂłljon a rĂmek hegye
De ha hĂvni prĂłbálnál, tĂşl kĂ©sQ, nem lesz aki felvegye
Így egy kicsit megkésve, itthagyom most emlékbe
Mindazt, ami ennek kapcsán szivárgott az elmémbe
Elvégre már olyan régen belopták a fülembe
Hogy gondosan pakolgassam a szavakat az ĂĽtemre
Létezésem értéke, és elmúlásom rémképe
Beolvadt a zenémbe, de lehet, hogy nem kéne
Mer' mért ne, kit érdekel, minek mi a mértéke
Úgyis por és hamu lesz mindegyikünk a végére
Ha szerencsém van, esetleg még azt a kort is megérem
Hogy földi létem tágabb összefüggéseit megértsem
És ezt soha nem kérem, de mindig reméltem
Hogy tovább él az emlékem, a barátaim lelkében.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
Emlékezz, mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
EmlĂ©kem, majd Ăgy hagy nyomot, ha vĂ©get Ă©r az Ă©letem
De pont azért, hogy te is értsd, az én emlékem éltetem
Bár bánatomban egyedül sokszor eltöprengtem rajta
Hogy tükörben az életem vajon most a látszat eltakarja
Vajon számĂt e rám valaki, vajon lesz e kinek hiányzom
Vajon szeretnek, majd akkor is ha néha én is hibázok
Az idQ távlatában, majd egyszer jussak azért eszedbe
Remélem, hogy te is örülsz, az emlékemen merengve
Nevemre már nem emlékszel, egy ismeretlen folt csupán
Csak elmosolyodsz rajta, hogy Ăgy nĂ©ztem rád oly bután
Lehet, hogy nem szerettél, de bár én lennék az egyetlen
Kinek emléke megmarad, hiszen ezért mindent megtettem
Most kettesben csak én meg te, a zenész és a hallgató
Ez Ă©rted szĂłl, hisz emlĂ©kĂĽl, most Ăgy dalban hallhatĂł
Mily szeretettel adom ezt, remélem érzed, hogy ez neked szól
Hozzád, Ă©s ezt azĂ©rt Ărtam, hogy veled lesz ha elalszol.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
Emlékezz, mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
ErdQ mélyén dús fa lombját, fújja még a szél
Egyedül csak én nem értem, mirQl mit beszél
Bánatomban forgolódom, görnyedek a földre
Egyszer megĂgĂ©rtem, szeretni foglak tĂ©ged mindörökre
De elhagytál, nincs tovább, vége minden szépnek
Nem maradt már semmi, csak egy ének fel az égnek
Még mindig hiányzol, mindennap gondolok rád
Minden percben fognám kezedet, csókolnám a szád
Megtanultam szeretni, Ă©s te segĂtettĂ©l ebben
MĂ©g mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben
Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tQlem
Dallamok mögé rejtQzöm, mert mind idáig féltem
Talán utoljára mondom el mit Ă©rzek, de ez Ăgy marad
A hQs szerelmes távozik, most vĂ©get Ă©r a szĂndarab
SzĂvem mĂ©lyĂ©n magam mögött hagynám ezt a világot
Csak annyit kérek, emlékezz rám, és ne kérdezd meg ki bántott.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
Emlékezz, mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
Szavaim szĂvekbe furĂłdĂł, dalbĂłl indĂthatĂł rakĂ©ta
Mi nyomot hagy az éterben, megérzi a Planéta
De ki a hallgatásom nem érti, az a beszédemet sem
Aki nem lát a sorok mögé, hogy is várhatnám hogy megértsen
Ez az életem emléke, emlékeztet elméket
Hogy már nem vagyok itt, de néha mégis fellépek
Csak játszottam Ă©s kacagva ástam a sĂromat
Most meg a sĂrköves a sĂrkQre valami szĂvhez szĂłlĂłt Ărogat
Bocsánat, ha most könnyes szemmel szemléled ezt
Így az idQ távlatából, már minden másképp fest
Egyszerq ember voltam, egyszerq szavakkal
Tele félelemmel, ja, hatalmas falakkal
Köszönöm, hogy szerettél, köszönöm, hogy élhettem
Nevem alá pedig ezt a pár kósza sort vésettem
Születtem nyolcvan, éltem halálomig
De végig ember voltam, aki mindig csak álmodik.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
Emlékezz, mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.
Emlékezz, mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
SzorĂtsd meg bátran, mĂg lehunyom a szemem.